Az SZTE Vántus István Zeneművészeti Szakgimnáziummal pályáztunk a Meet and Code által meghirdetett pályázaton és nyertünk 🙂

A rendezvényt sikeresen lebonyolítottuk, igazán nagy sikerrel.

Az előadás prezije

A pályázat tartalma az alábbiakban olvasható:

“A klasszikus zenét tanulók körében a digitális eszközök használata még csak most van elterjedőben, a zenei relevanciájú programozási ismeretek terén pedig még nagyobb a lemaradás.

Projektünkben egy olyan olyan gyakorlati résszel egybekötött előadás megtartását tervezzünk, ahol a tanulók az Európai Unió himnuszának kezdő ütemein keresztül ismerkedhetnek meg a MusicXML programozásával. A prezentációban két szoftver és egy weboldal ingyenes szolgáltatásai kerülnek bemutatásra és a gyakorlati részben a tanulók ezek segítségével készítik el és teszik közzé a saját “himnuszukat”.

A digitális kotta létrehozásához és annak MusicXML formátumban történő exportálásához, a tanulói laptopokra telepített MuseScore ingyenes, magyar nyelvű kottázóprogramot használjuk. Az ebben a programban létrehozott digitális kottát exportáljuk MusicXML formátumba.

A MusicXML programozása, az ingyenesen letölthető és nyílt forráskódú NotePad++ program 7.5.8 verziójával történik. Fontos szempont, hogy a “sima” NotePad-hez képest itt programozási szempontból jól strukturáltan láthatóak a zenei hangok különböző tulajdonságai, így már minimális tudással is gyors programozói sikereket lehet elérni. “

Újabb háromnapos képzést tarthattam Balatonalmádiban a zeneiskola tanárai részére. Nagyon jó megoldásnak tartom, amit az intézményvezető kezdeményezett, hiszen saját iskolájukban (saját IKT eszközök használatával) szervezett számukra a Székesfehérvári POK digitális képzést. Az intézményvezető a kezdeményezés mellett résztvevőként is nagyon aktívan volt. A tanárok szintén nagyon lelkesek és fogékonyak voltak a téma iránt.

Ma az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumiban, kollégáimnak tartottam egy bemutatót az Office365 szolgáltatásairól. A napokban iskolai szinten regisztráltuk a konzit. Nagyon izgalmasak az új lehetőségek… Jelenleg a konfigurálás, ismerkedés, tervezés fázisában vagyunk, de hamarosan beszámolok a további fejleményekről 🙂

Bubla Bence meghívására, 2018. március  20-án az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanítóinak és ének tanárainak tartottam továbbképzést a Zenesziget applikációról, valamint a LearningApps és Kahoot! osztálytermi alkalmazásáról. A kollégák nagyon érdeklődőek voltak és a visszajelzések alapján már el is elindultak közös digitális tananyaggyártási “projektek”.

 

A Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileumi rendezvénysorozatának részeként megrendezésre került vezetőtanítók és -tanárok konferenciáján vehettem részt egy előadásommal 2017. október 13-án és 14-én.

A konferencia alcíme: Tradíciónk az innováció

Témája: A gyakorlóiskolák tehetséggondozásban betöltött szerepe

Ismét egy digitális eszközhasználathoz kötődő módszertani bemutatóanyagot vittem, a címe:

Hangszeroktatás 2.0 – avagy hogyan neveljünk digitálentumokat

2017. május 20-án 14.30-15.30-ig a Klauzál téri színpadon adott közös koncertet a Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Szakgimnáziumának gitár és fuvola tanszaka.

A fuvola tanszakot Domján Blanka, Kristály Orsolya, Nagy Veronika, Szécsi Beáta és Virág Anna képviseltette.

Egy kis videóösszeállítás itt megtekinthető:




“Digitális kompetencia fejlesztése a zeneművészeti szakoktatásban” címmel tarthattam egy előadás(sorozato)t a Szolnoki Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskolában, 2017. május 11-én.

A lehetőséget volt tanárnőmnek, Patkósné Dobos Irénnek, az iskola igazgatóhelyettesének és az iskola igazgatónőjének, Abonyi Katalinnak ezúton is nagyon köszönöm. Már a képzés programjának előkészítésekor kiderült számomra, hogy az iskola vezetése mennyire fontosnak tartja olyan képzés szervezését, amelyik nem csak elméleti-, hanem gyakorlatban is alkalmazható ismeretekkel szolgálhat a zeneoktató pedagógusok számára. A rendezvény létrejöttét a Oktatási Hivatal Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központja is támogatta.

Az elhangzott előadások: 

10.00-12.45

  • A minősítési rendszer potenciális reformhatásai a zeneoktatásra a digitális kompetencia tükrében
  • A digitális kotta, mint digitális tananyag

13.30 – 17.00

  • IKT eszközök alkalmazása a szolfézs oktatásban
  • A velünk született muzikalitás kibontakoztatása a digitális korban, az élményközpontú ének – zene oktatás eszközeivel
  • MuseScore – az ingyenes kottaszerkesztő program alkalmazásának lehetőségei

A szakmai nap mindenképpen sikeresnek nevezhető, hiszen 25 intézményből 61 pedagógus vett részt rajta. Az alábbiakban érdemesnek tartom felsorolni azoknak az intézményeknek a nevét, akik képviseltették magukat, egy vagy több kolléga részvételével.

  • Ádám Jenő Zeneiskola – Szolnok
  • Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola – Abony
  • Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola
  • Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium
  • Czifra György Alapfokú Művészeti Iskola – Örkény
  • Dánszentmiklósi Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
  • Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
  • Gyömrői Weöres Sándor Általános Iskola
  • Győrffy István Katolikus Általános Iskola – Karcag
  • JÁI Hábor Gabriella Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye
  • Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye
  • Kassai Úti Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – Szolnok
  • Kossuth Lajos Gimnázium – Tiszafüred
  • Kunráth Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Jászszentandrás
  • Laurus Művészeti Iskola – Szolnok
  • Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola
  • Mátray Gábor Általános Iskola – Nagykáta
  • Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
  • Palotásy János Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
  • Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Szolnok
  • Szolnoki Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola
  • Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Néptánc Alapfokú Művészeti Iskola
  • Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
  • Törökszentmiklósi Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola
  • Verseghy Ferenc Gimnázium – Szolnok

Igyekeztem olyan programot összeállítani, amelyből a zeneiskolai hangszeres és szolfézstanárok, valamint az általános iskolai és gimnáziumi ének-zene pedagógusok is új módszertani és tananyagfejlesztési ismereteket szerezhetnek, természetesen a digitális eszközök és tartalmak felhasználásával.
 



A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, a DE Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programja és a Jövő Művészetéért Alapítvány tudományos konferenciát szervezett 2017. április 7-én, pénteken a zenetanárképzés 50 éves évfordulója alkalmából. A konferencia központi témája a zenepedagógia múltja, jelene és jövője volt.

 

Az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport tagjainak, összesen hat előadása került sor ez alkalommal. Ezek közül három, a projektünk témakörében:

 

Janurik Márta-Józsa Krisztián: Miért fontos az ének-zene oktatás megújulása?

Surján Noémi-Mucsi Gergő-Bubla Bence-Pethő Villő: Ritmikai fejlesztés az iskolai énekórákon

 

Szabó Norbert-Janurik Márta: Digitális eszközök az ének-zene oktatásban

 

A másik három prezentáció, az előadók saját kutatási területéről hangoztak el:

Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben 

Buzás Zsuzsa: A szemmozgáskövetéses vizsgálatok jelentősége a kottaolvasási képesség megismerésében

Szabó Norbert: A minősítési rendszer potenciális reformhatásai a hangszeres zeneoktatásra és
tanárképzésre a digitális kompetencia tükrében

Kilenc szekcióban, összesen 44 előadás hangzott el a nap folyamán. A három párhuzamos szekció miatt csak az alábbi prezentációkat tudtam megtekinteni:

Gyovai Ágnes: A tankönyv szerepe a tanítás-tanulás folyamatában. Kérdőíves felmérés pedagógusok
körében a NAT 2012 első osztályos énekkönyvek tankönyvhasználatához

Geréné Kristóf Katalin – Deszpot Gabriella: Mit tanulhat egy mai zenepedagógus 30-40 évvel ezelőtti órajegyzetekből? Forráselemzés, szövegpreparálás a Kokas-hagyatékban

Tokodi Gábor: A 18. századi mandora kéziratok jelentősége a klasszikus gitár repertoárjának szélesítésében

Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben

Szirányi Borbála: Kreatív énekes-mozgásos játékok az általános zenei készségek és képességek fejlesztésére 

Deszpot Gabriella: Az élményalapú zenepedagógus-képzés munkamódszerei és fejlesztésének lehetőségei

Erdős Ákos:  Mit? Miért? Hogyan? Kérdések az iskolai és amatőr hangképzésről

Dragony Gábor: A népzeneoktatás múltjáról és jelenéről a művészeti nevelés tükrében

Vass Éva-Deszpot Gabriella: A teljes figyelem és a flow-élmény a gyermekeknél a Kokas-pedagógiában

Bandi Szabolcs: Személyiségbe kódolt szorongás: a zenei személyiség és a zenészek szorongásának
viszonyáról

Anélkül, hogy részletesen kitérnék az előadásokra egy szubjektív megjegyzés kívánkozik ki belőlem, amit a témaválasztások és az előadók “attitűdje” érlelt meg bennem.

Több előadás is konkrét, osztályteremben folyó zenei fejlesztésekről-, Kodály módszerről- és Kokas Klára fejlesztési programjáról és munkásságáról szóltak. Tapintható volt az szerzők/előadók elhivatottsága, téma iránti elkötelezettsége, ami természetszerűleg általában magával szokta ragadni a hallgatóságot (ahogyan azt tette most velem is). Újra csak az – a régen motoszkáló – gondolat erősödött tovább bennem, hogy bár nagyon fontos a módszertani eszköztár folyamatos bővítése, fontosak a kutatási eredmények és azok implementációja, ha nincs transzformátor (azaz olyan tanár szemilyéség), aki a maga felkészültségével, tapasztalatával, motivációjával, összeségében hiteles elhivatottságával átadná az elsajátítandó ismereteket, MINDEN HIÁBA. Ha a tanárképzés nem tud ilyen transzformátorokat “kitermelni”, az közvetetten sajnos hozzájárulhat a zeneoktatás jelenlegi válságának tovább mélyüléséhez. A zenetanár képzésben talán érdemes lépéseket tenni annak érdekében, hogy a pedagógia tárgyak azon része, amelyek konkrétan a zenepedagógiára vonatkozóak, azok jobban legyenek specializálva, hogy a pedagógus pályára való alkalmasság bemeneti mérése (annak nyomonkövetése) megvalósulhasson és ezek eredményeként a diplomát szerző zenepedagógusok tudásának színvonala emelkedhessen. Úgy vélem, hogy a szűken szakmánkhoz kötődő élethosszig tartó tanulásunkat ebben az időszakban lehetne igazán megalapozni, kialakítani azt az attitűdöt, amivel képesek leszünk hivatásunk egyre magasabb szinten való gyakorlására.

Ez után a kis kitérő után visszatérve a konferenciához…

Bízom benne, hogy születik egy részletes konferenciabeszámoló, mert igazán izgalmas és értékes előadások és témafelvetések hangoztak el. Sajnos az általam hallgatott szekciók végén nagyon kevés idő maradt a megbeszélésre, aminek elsődleges oka az volt, hogy az előadók nehezen tudták tartani a 15+5 perces rendelkezésre álló időt, pedig jó lett volna, ha a gondolatébresztő előadásokat, tartalmas szakmai megbeszélések követhették volna.

A szervezőknek szívből gratulálok, hogy ilyen tartalmas és színes programot állítottak össze!




Az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumban idén is úgy döntöttünk, hogy “benevezünk” a Digitális Témahét programjába egy projekttel. A tavalyi tapasztalatokkal gyarapodva, már több kolléga együttműködésével vágtunk bele a tervezésbe, szervezésbe. Sokat gondolkodtunk azon, hogy az idén milyen témával tudnánk előrukkolni, ami egyrészt diákjainkat minél inkább motiválja, másrészt a digitális eszközök használata is hangsúlyosan megjelenik benne. Végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy a projektünknek ezt a címet adjuk:

PROMOTE YOURSELF!

Sajnos (vagy nem sajnos, ezt döntse el ki-ki maga) a klasszikus és úgynevezett könnyűzenét játszó zenészek, előadók sok esetben arra kényszerülnek, hogy “maguk találják ki magukat”, menedzseljék produkcióikat a jó CV elkészítésétől egy koncert lebonyolításáig. Szerettünk volna ezzel a projekttel tanulóinknak egy “kezdőlökést” adni ahhoz, hogy a digitális portfóliójukat már középiskolásként útjára indítsák, ami jó alapot jelenthet későbbi sikeres szakmai életük megalapozásához. Öt tantárgyat vontunk bele a munkába:

  • angol (minden évfolyam)
  • osztályfőnöki (minden évfolyam)
  • kulturális program és projektszervezés (9. évfolyam)
  • informatika (9. évfolyam)
  • élet- és pályatervezés (13. évfolyam)

Mi történt? Milyen produktumok jöttek létre a kb. két hét alatt?

  1. Az osztályfőnöki és angol órán elkészültek és magyar és angol nyelvű bemutatkozó szövegek, fotók, videók.
  2. A tanulók megismerkedtek neves előadóművészek webes portfólióival, online megjelenésével. Maguk is kutattak ilyen webhelyek után.
  3. Mindenki készített magáról egy angol és magyar nyelvű bemutatkozó szöveget.
  4. Mindenki készített egy saját WordPress weboldalt.
  5. Az iskola minden tanulója részt vett egy előadáson, ahol három előadóművész/tanár beszélt arról, hogy ő hogyan menedzseli magát és produkcióit és ebben milyen szerepet játszanak a digitális eszközök és online információmegosztó csatornák.

A projekt részletes leírása hamarosan elérhető lesz a weblapunkon is, de néhány saját tapasztalatomat szeretném most megosztani.

  • Először is nagyon üdvözlendőnek tartom, hogy ilyen tárgyak megjelentek a zenészek képzésében, mint élet- és pályatervezés vagy projekttervezés és projektmenedzsment. Igaz, hogy ezeket csak egy évig tanulják, de legalább találkoznak ezekkel a fogalmakkal, megszereznek a témában alapvető ismereteket.
  • Amit nagyon sajnálatosnak tartok, az egyrészt az informatika órák heti óraszáma, másrészt az, hogy a négy évből csak egy évig tanulják ezt a tárgyat. TUDOM!!!! “Így is leterheltek a gyerekek” stb. Mégis! Kicsit elkeseredetten tapasztaltam, hogy azok a gyerekek (is) akiket a folyosón látok (nem kevésszer) telefon nyomkodni, mennyire tájékozatlanok abból a szempontból, hogy zenész tanulóként hogyan tudnák még hasznosabban, hatékonyabban kezelni ezeket az eszközöket, tartalmakat.
  • Nagyon nehéz úgy az online alapú feladatvégzés, kutatás, hogy elképesztően lassú az iskola internetelérése. Hiába tudott minden tanuló saját tanulói laptopon dolgozni, ha saját mobil internetelérésemmel kellett megtámogatni azt a folyamatot, hogy egyáltalán (az egyébként nem nagy forgalmi adatot generáló WordPress oldal létrehozása) megvalósítható legyen.
  • Nagy öröm számomra, hogy olyan helyen dolgozom, ahol az iskola vezetése támogatja az ilyen jellegű projektek megvalósítását (is)!

Készülnek a weblapok