Újabb háromnapos képzést tarthattam Balatonalmádiban a zeneiskola tanárai részére. Nagyon jó megoldásnak tartom, amit az intézményvezető kezdeményezett, hiszen saját iskolájukban (saját IKT eszközök használatával) szervezett számukra a Székesfehérvári POK digitális képzést. Az intézményvezető a kezdeményezés mellett résztvevőként is nagyon aktívan volt. A tanárok szintén nagyon lelkesek és fogékonyak voltak a téma iránt.
Kategória: Egyéb (Page 3 of 5)
Ma az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumiban, kollégáimnak tartottam egy bemutatót az Office365 szolgáltatásairól. A napokban iskolai szinten regisztráltuk a konzit. Nagyon izgalmasak az új lehetőségek… Jelenleg a konfigurálás, ismerkedés, tervezés fázisában vagyunk, de hamarosan beszámolok a további fejleményekről 🙂
Bubla Bence meghívására, 2018. március 20-án az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanítóinak és ének tanárainak tartottam továbbképzést a Zenesziget applikációról, valamint a LearningApps és Kahoot! osztálytermi alkalmazásáról. A kollégák nagyon érdeklődőek voltak és a visszajelzések alapján már el is elindultak közös digitális tananyaggyártási „projektek”.
A Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileumi rendezvénysorozatának részeként megrendezésre került vezetőtanítók és -tanárok konferenciáján vehettem részt egy előadásommal 2017. október 13-án és 14-én.
A konferencia alcíme: Tradíciónk az innováció
Témája: A gyakorlóiskolák tehetséggondozásban betöltött szerepe
Ismét egy digitális eszközhasználathoz kötődő módszertani bemutatóanyagot vittem, a címe:
Hangszeroktatás 2.0 – avagy hogyan neveljünk digitálentumokat
2017. május 20-án 14.30-15.30-ig a Klauzál téri színpadon adott közös koncertet a Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Szakgimnáziumának gitár és fuvola tanszaka.
A fuvola tanszakot Domján Blanka, Kristály Orsolya, Nagy Veronika, Szécsi Beáta és Virág Anna képviseltette.
Egy kis videóösszeállítás itt megtekinthető:
„Digitális kompetencia fejlesztése a zeneművészeti szakoktatásban” címmel tarthattam egy előadás(sorozato)t a Szolnoki Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskolában, 2017. május 11-én.
A lehetőséget volt tanárnőmnek, Patkósné Dobos Irénnek, az iskola igazgatóhelyettesének és az iskola igazgatónőjének, Abonyi Katalinnak ezúton is nagyon köszönöm. Már a képzés programjának előkészítésekor kiderült számomra, hogy az iskola vezetése mennyire fontosnak tartja olyan képzés szervezését, amelyik nem csak elméleti-, hanem gyakorlatban is alkalmazható ismeretekkel szolgálhat a zeneoktató pedagógusok számára. A rendezvény létrejöttét a Oktatási Hivatal Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központja is támogatta.
Az elhangzott előadások:
10.00-12.45
- A minősítési rendszer potenciális reformhatásai a zeneoktatásra a digitális kompetencia tükrében
- A digitális kotta, mint digitális tananyag
13.30 – 17.00
- IKT eszközök alkalmazása a szolfézs oktatásban
- A velünk született muzikalitás kibontakoztatása a digitális korban, az élményközpontú ének – zene oktatás eszközeivel
- MuseScore – az ingyenes kottaszerkesztő program alkalmazásának lehetőségei
A szakmai nap mindenképpen sikeresnek nevezhető, hiszen 25 intézményből 61 pedagógus vett részt rajta. Az alábbiakban érdemesnek tartom felsorolni azoknak az intézményeknek a nevét, akik képviseltették magukat, egy vagy több kolléga részvételével.
- Ádám Jenő Zeneiskola – Szolnok
- Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola – Abony
- Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola
- Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium
- Czifra György Alapfokú Művészeti Iskola – Örkény
- Dánszentmiklósi Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
- Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
- Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
- Gyömrői Weöres Sándor Általános Iskola
- Győrffy István Katolikus Általános Iskola – Karcag
- JÁI Hábor Gabriella Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye
- Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye
- Kassai Úti Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – Szolnok
- Kossuth Lajos Gimnázium – Tiszafüred
- Kunráth Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Jászszentandrás
- Laurus Művészeti Iskola – Szolnok
- Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola
- Mátray Gábor Általános Iskola – Nagykáta
- Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
- Palotásy János Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
- Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Szolnok
- Szolnoki Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola
- Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Néptánc Alapfokú Művészeti Iskola
- Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
- Törökszentmiklósi Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola
- Verseghy Ferenc Gimnázium – Szolnok
Igyekeztem olyan programot összeállítani, amelyből a zeneiskolai hangszeres és szolfézstanárok, valamint az általános iskolai és gimnáziumi ének-zene pedagógusok is új módszertani és tananyagfejlesztési ismereteket szerezhetnek, természetesen a digitális eszközök és tartalmak felhasználásával.
A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, a DE Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programja és a Jövő Művészetéért Alapítvány tudományos konferenciát szervezett 2017. április 7-én, pénteken a zenetanárképzés 50 éves évfordulója alkalmából. A konferencia központi témája a zenepedagógia múltja, jelene és jövője volt.
Az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport tagjainak, összesen hat előadása került sor ez alkalommal. Ezek közül három, a projektünk témakörében:
Janurik Márta-Józsa Krisztián: Miért fontos az ének-zene oktatás megújulása?
Surján Noémi-Mucsi Gergő-Bubla Bence-Pethő Villő: Ritmikai fejlesztés az iskolai énekórákon
Szabó Norbert-Janurik Márta: Digitális eszközök az ének-zene oktatásban
A másik három prezentáció, az előadók saját kutatási területéről hangoztak el:
Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben
Buzás Zsuzsa: A szemmozgáskövetéses vizsgálatok jelentősége a kottaolvasási képesség megismerésében
Szabó Norbert: A minősítési rendszer potenciális reformhatásai a hangszeres zeneoktatásra és
tanárképzésre a digitális kompetencia tükrében
Kilenc szekcióban, összesen 44 előadás hangzott el a nap folyamán. A három párhuzamos szekció miatt csak az alábbi prezentációkat tudtam megtekinteni:
Gyovai Ágnes: A tankönyv szerepe a tanítás-tanulás folyamatában. Kérdőíves felmérés pedagógusok
körében a NAT 2012 első osztályos énekkönyvek tankönyvhasználatához
Geréné Kristóf Katalin – Deszpot Gabriella: Mit tanulhat egy mai zenepedagógus 30-40 évvel ezelőtti órajegyzetekből? Forráselemzés, szövegpreparálás a Kokas-hagyatékban
Tokodi Gábor: A 18. századi mandora kéziratok jelentősége a klasszikus gitár repertoárjának szélesítésében
Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben
Szirányi Borbála: Kreatív énekes-mozgásos játékok az általános zenei készségek és képességek fejlesztésére
Deszpot Gabriella: Az élményalapú zenepedagógus-képzés munkamódszerei és fejlesztésének lehetőségei
Erdős Ákos: Mit? Miért? Hogyan? Kérdések az iskolai és amatőr hangképzésről
Dragony Gábor: A népzeneoktatás múltjáról és jelenéről a művészeti nevelés tükrében
Vass Éva-Deszpot Gabriella: A teljes figyelem és a flow-élmény a gyermekeknél a Kokas-pedagógiában
Bandi Szabolcs: Személyiségbe kódolt szorongás: a zenei személyiség és a zenészek szorongásának
viszonyáról
Anélkül, hogy részletesen kitérnék az előadásokra egy szubjektív megjegyzés kívánkozik ki belőlem, amit a témaválasztások és az előadók „attitűdje” érlelt meg bennem.
Több előadás is konkrét, osztályteremben folyó zenei fejlesztésekről-, Kodály módszerről- és Kokas Klára fejlesztési programjáról és munkásságáról szóltak. Tapintható volt az szerzők/előadók elhivatottsága, téma iránti elkötelezettsége, ami természetszerűleg általában magával szokta ragadni a hallgatóságot (ahogyan azt tette most velem is). Újra csak az – a régen motoszkáló – gondolat erősödött tovább bennem, hogy bár nagyon fontos a módszertani eszköztár folyamatos bővítése, fontosak a kutatási eredmények és azok implementációja, ha nincs transzformátor (azaz olyan tanár szemilyéség), aki a maga felkészültségével, tapasztalatával, motivációjával, összeségében hiteles elhivatottságával átadná az elsajátítandó ismereteket, MINDEN HIÁBA. Ha a tanárképzés nem tud ilyen transzformátorokat „kitermelni”, az közvetetten sajnos hozzájárulhat a zeneoktatás jelenlegi válságának tovább mélyüléséhez. A zenetanár képzésben talán érdemes lépéseket tenni annak érdekében, hogy a pedagógia tárgyak azon része, amelyek konkrétan a zenepedagógiára vonatkozóak, azok jobban legyenek specializálva, hogy a pedagógus pályára való alkalmasság bemeneti mérése (annak nyomonkövetése) megvalósulhasson és ezek eredményeként a diplomát szerző zenepedagógusok tudásának színvonala emelkedhessen. Úgy vélem, hogy a szűken szakmánkhoz kötődő élethosszig tartó tanulásunkat ebben az időszakban lehetne igazán megalapozni, kialakítani azt az attitűdöt, amivel képesek leszünk hivatásunk egyre magasabb szinten való gyakorlására.
Ez után a kis kitérő után visszatérve a konferenciához…
Bízom benne, hogy születik egy részletes konferenciabeszámoló, mert igazán izgalmas és értékes előadások és témafelvetések hangoztak el. Sajnos az általam hallgatott szekciók végén nagyon kevés idő maradt a megbeszélésre, aminek elsődleges oka az volt, hogy az előadók nehezen tudták tartani a 15+5 perces rendelkezésre álló időt, pedig jó lett volna, ha a gondolatébresztő előadásokat, tartalmas szakmai megbeszélések követhették volna.
A szervezőknek szívből gratulálok, hogy ilyen tartalmas és színes programot állítottak össze!
Az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumban idén is úgy döntöttünk, hogy „benevezünk” a Digitális Témahét programjába egy projekttel. A tavalyi tapasztalatokkal gyarapodva, már több kolléga együttműködésével vágtunk bele a tervezésbe, szervezésbe. Sokat gondolkodtunk azon, hogy az idén milyen témával tudnánk előrukkolni, ami egyrészt diákjainkat minél inkább motiválja, másrészt a digitális eszközök használata is hangsúlyosan megjelenik benne. Végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy a projektünknek ezt a címet adjuk:
PROMOTE YOURSELF!
Sajnos (vagy nem sajnos, ezt döntse el ki-ki maga) a klasszikus és úgynevezett könnyűzenét játszó zenészek, előadók sok esetben arra kényszerülnek, hogy „maguk találják ki magukat”, menedzseljék produkcióikat a jó CV elkészítésétől egy koncert lebonyolításáig. Szerettünk volna ezzel a projekttel tanulóinknak egy „kezdőlökést” adni ahhoz, hogy a digitális portfóliójukat már középiskolásként útjára indítsák, ami jó alapot jelenthet későbbi sikeres szakmai életük megalapozásához. Öt tantárgyat vontunk bele a munkába:
- angol (minden évfolyam)
- osztályfőnöki (minden évfolyam)
- kulturális program és projektszervezés (9. évfolyam)
- informatika (9. évfolyam)
- élet- és pályatervezés (13. évfolyam)
Mi történt? Milyen produktumok jöttek létre a kb. két hét alatt?
- Az osztályfőnöki és angol órán elkészültek és magyar és angol nyelvű bemutatkozó szövegek, fotók, videók.
- A tanulók megismerkedtek neves előadóművészek webes portfólióival, online megjelenésével. Maguk is kutattak ilyen webhelyek után.
- Mindenki készített magáról egy angol és magyar nyelvű bemutatkozó szöveget.
- Mindenki készített egy saját WordPress weboldalt.
- Az iskola minden tanulója részt vett egy előadáson, ahol három előadóművész/tanár beszélt arról, hogy ő hogyan menedzseli magát és produkcióit és ebben milyen szerepet játszanak a digitális eszközök és online információmegosztó csatornák.
A projekt részletes leírása hamarosan elérhető lesz a weblapunkon is, de néhány saját tapasztalatomat szeretném most megosztani.
- Először is nagyon üdvözlendőnek tartom, hogy ilyen tárgyak megjelentek a zenészek képzésében, mint élet- és pályatervezés vagy projekttervezés és projektmenedzsment. Igaz, hogy ezeket csak egy évig tanulják, de legalább találkoznak ezekkel a fogalmakkal, megszereznek a témában alapvető ismereteket.
- Amit nagyon sajnálatosnak tartok, az egyrészt az informatika órák heti óraszáma, másrészt az, hogy a négy évből csak egy évig tanulják ezt a tárgyat. TUDOM!!!! „Így is leterheltek a gyerekek” stb. Mégis! Kicsit elkeseredetten tapasztaltam, hogy azok a gyerekek (is) akiket a folyosón látok (nem kevésszer) telefon nyomkodni, mennyire tájékozatlanok abból a szempontból, hogy zenész tanulóként hogyan tudnák még hasznosabban, hatékonyabban kezelni ezeket az eszközöket, tartalmakat.
- Nagyon nehéz úgy az online alapú feladatvégzés, kutatás, hogy elképesztően lassú az iskola internetelérése. Hiába tudott minden tanuló saját tanulói laptopon dolgozni, ha saját mobil internetelérésemmel kellett megtámogatni azt a folyamatot, hogy egyáltalán (az egyébként nem nagy forgalmi adatot generáló WordPress oldal létrehozása) megvalósítható legyen.
- Nagy öröm számomra, hogy olyan helyen dolgozom, ahol az iskola vezetése támogatja az ilyen jellegű projektek megvalósítását (is)!
Idén is megrendezésre került a Deszki Maros Menti Fesztivál, és az a megtiszteltetés ért, hogy újra részt vehettem a zsűri munkájában, szólóhangszer kategóriában. Zsűritársaim Pleskó Lajos a Szegedi Szimfonikus Zenekar klarinétművésze és Benedekfi István zongoraművész-zeneszerző voltak.
Ezen a délutánon 48 indulót hallgattunk meg, két korcsoportban. A tanulók nagyon ügyesek és jól felkészültek voltak és a verseny lehetővé tette több díj kiosztását is (megosztott helyezések), amely lehetőséggel örömmel éltünk.
A szervezés idén is nagyon gördülékeny és kitűnő volt! Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Bene Ildikónak és munkatársainak, akik profin szervezték- és bonyolították le az idei rendezvényt is. Ez már a 19. alkalom, ami azért is nagyon kiemelkedő teljesítmény, hiszen Deszken nincs alapfokú művészetoktatás (remélhetőleg egyelőre).
Legutóbbi hozzászólások