fuvolaművész, mesterpedagógus

Kategória: Egyéb (Page 4 of 5)

Zenepedagógiai konferencia Debrecenben

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, a DE Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programja és a Jövő Művészetéért Alapítvány tudományos konferenciát szervezett 2017. április 7-én, pénteken a zenetanárképzés 50 éves évfordulója alkalmából. A konferencia központi témája a zenepedagógia múltja, jelene és jövője volt.

 

Az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport tagjainak, összesen hat előadása került sor ez alkalommal. Ezek közül három, a projektünk témakörében:

 

Janurik Márta-Józsa Krisztián: Miért fontos az ének-zene oktatás megújulása?

Surján Noémi-Mucsi Gergő-Bubla Bence-Pethő Villő: Ritmikai fejlesztés az iskolai énekórákon

 

Szabó Norbert-Janurik Márta: Digitális eszközök az ének-zene oktatásban

 

A másik három prezentáció, az előadók saját kutatási területéről hangoztak el:

Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben 

Buzás Zsuzsa: A szemmozgáskövetéses vizsgálatok jelentősége a kottaolvasási képesség megismerésében

Szabó Norbert: A minősítési rendszer potenciális reformhatásai a hangszeres zeneoktatásra és
tanárképzésre a digitális kompetencia tükrében

Kilenc szekcióban, összesen 44 előadás hangzott el a nap folyamán. A három párhuzamos szekció miatt csak az alábbi prezentációkat tudtam megtekinteni:

Gyovai Ágnes: A tankönyv szerepe a tanítás-tanulás folyamatában. Kérdőíves felmérés pedagógusok
körében a NAT 2012 első osztályos énekkönyvek tankönyvhasználatához

Geréné Kristóf Katalin – Deszpot Gabriella: Mit tanulhat egy mai zenepedagógus 30-40 évvel ezelőtti órajegyzetekből? Forráselemzés, szövegpreparálás a Kokas-hagyatékban

Tokodi Gábor: A 18. századi mandora kéziratok jelentősége a klasszikus gitár repertoárjának szélesítésében

Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben

Szirányi Borbála: Kreatív énekes-mozgásos játékok az általános zenei készségek és képességek fejlesztésére 

Deszpot Gabriella: Az élményalapú zenepedagógus-képzés munkamódszerei és fejlesztésének lehetőségei

Erdős Ákos:  Mit? Miért? Hogyan? Kérdések az iskolai és amatőr hangképzésről

Dragony Gábor: A népzeneoktatás múltjáról és jelenéről a művészeti nevelés tükrében

Vass Éva-Deszpot Gabriella: A teljes figyelem és a flow-élmény a gyermekeknél a Kokas-pedagógiában

Bandi Szabolcs: Személyiségbe kódolt szorongás: a zenei személyiség és a zenészek szorongásának
viszonyáról

Anélkül, hogy részletesen kitérnék az előadásokra egy szubjektív megjegyzés kívánkozik ki belőlem, amit a témaválasztások és az előadók „attitűdje” érlelt meg bennem.

Több előadás is konkrét, osztályteremben folyó zenei fejlesztésekről-, Kodály módszerről- és Kokas Klára fejlesztési programjáról és munkásságáról szóltak. Tapintható volt az szerzők/előadók elhivatottsága, téma iránti elkötelezettsége, ami természetszerűleg általában magával szokta ragadni a hallgatóságot (ahogyan azt tette most velem is). Újra csak az – a régen motoszkáló – gondolat erősödött tovább bennem, hogy bár nagyon fontos a módszertani eszköztár folyamatos bővítése, fontosak a kutatási eredmények és azok implementációja, ha nincs transzformátor (azaz olyan tanár szemilyéség), aki a maga felkészültségével, tapasztalatával, motivációjával, összeségében hiteles elhivatottságával átadná az elsajátítandó ismereteket, MINDEN HIÁBA. Ha a tanárképzés nem tud ilyen transzformátorokat „kitermelni”, az közvetetten sajnos hozzájárulhat a zeneoktatás jelenlegi válságának tovább mélyüléséhez. A zenetanár képzésben talán érdemes lépéseket tenni annak érdekében, hogy a pedagógia tárgyak azon része, amelyek konkrétan a zenepedagógiára vonatkozóak, azok jobban legyenek specializálva, hogy a pedagógus pályára való alkalmasság bemeneti mérése (annak nyomonkövetése) megvalósulhasson és ezek eredményeként a diplomát szerző zenepedagógusok tudásának színvonala emelkedhessen. Úgy vélem, hogy a szűken szakmánkhoz kötődő élethosszig tartó tanulásunkat ebben az időszakban lehetne igazán megalapozni, kialakítani azt az attitűdöt, amivel képesek leszünk hivatásunk egyre magasabb szinten való gyakorlására.

Ez után a kis kitérő után visszatérve a konferenciához…

Bízom benne, hogy születik egy részletes konferenciabeszámoló, mert igazán izgalmas és értékes előadások és témafelvetések hangoztak el. Sajnos az általam hallgatott szekciók végén nagyon kevés idő maradt a megbeszélésre, aminek elsődleges oka az volt, hogy az előadók nehezen tudták tartani a 15+5 perces rendelkezésre álló időt, pedig jó lett volna, ha a gondolatébresztő előadásokat, tartalmas szakmai megbeszélések követhették volna.

A szervezőknek szívből gratulálok, hogy ilyen tartalmas és színes programot állítottak össze!




Digitális Témahét 2017 – A Vántus Konziban

Az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumban idén is úgy döntöttünk, hogy „benevezünk” a Digitális Témahét programjába egy projekttel. A tavalyi tapasztalatokkal gyarapodva, már több kolléga együttműködésével vágtunk bele a tervezésbe, szervezésbe. Sokat gondolkodtunk azon, hogy az idén milyen témával tudnánk előrukkolni, ami egyrészt diákjainkat minél inkább motiválja, másrészt a digitális eszközök használata is hangsúlyosan megjelenik benne. Végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy a projektünknek ezt a címet adjuk:

PROMOTE YOURSELF!

Sajnos (vagy nem sajnos, ezt döntse el ki-ki maga) a klasszikus és úgynevezett könnyűzenét játszó zenészek, előadók sok esetben arra kényszerülnek, hogy „maguk találják ki magukat”, menedzseljék produkcióikat a jó CV elkészítésétől egy koncert lebonyolításáig. Szerettünk volna ezzel a projekttel tanulóinknak egy „kezdőlökést” adni ahhoz, hogy a digitális portfóliójukat már középiskolásként útjára indítsák, ami jó alapot jelenthet későbbi sikeres szakmai életük megalapozásához. Öt tantárgyat vontunk bele a munkába:

  • angol (minden évfolyam)
  • osztályfőnöki (minden évfolyam)
  • kulturális program és projektszervezés (9. évfolyam)
  • informatika (9. évfolyam)
  • élet- és pályatervezés (13. évfolyam)

Mi történt? Milyen produktumok jöttek létre a kb. két hét alatt?

  1. Az osztályfőnöki és angol órán elkészültek és magyar és angol nyelvű bemutatkozó szövegek, fotók, videók.
  2. A tanulók megismerkedtek neves előadóművészek webes portfólióival, online megjelenésével. Maguk is kutattak ilyen webhelyek után.
  3. Mindenki készített magáról egy angol és magyar nyelvű bemutatkozó szöveget.
  4. Mindenki készített egy saját WordPress weboldalt.
  5. Az iskola minden tanulója részt vett egy előadáson, ahol három előadóművész/tanár beszélt arról, hogy ő hogyan menedzseli magát és produkcióit és ebben milyen szerepet játszanak a digitális eszközök és online információmegosztó csatornák.

A projekt részletes leírása hamarosan elérhető lesz a weblapunkon is, de néhány saját tapasztalatomat szeretném most megosztani.

  • Először is nagyon üdvözlendőnek tartom, hogy ilyen tárgyak megjelentek a zenészek képzésében, mint élet- és pályatervezés vagy projekttervezés és projektmenedzsment. Igaz, hogy ezeket csak egy évig tanulják, de legalább találkoznak ezekkel a fogalmakkal, megszereznek a témában alapvető ismereteket.
  • Amit nagyon sajnálatosnak tartok, az egyrészt az informatika órák heti óraszáma, másrészt az, hogy a négy évből csak egy évig tanulják ezt a tárgyat. TUDOM!!!! „Így is leterheltek a gyerekek” stb. Mégis! Kicsit elkeseredetten tapasztaltam, hogy azok a gyerekek (is) akiket a folyosón látok (nem kevésszer) telefon nyomkodni, mennyire tájékozatlanok abból a szempontból, hogy zenész tanulóként hogyan tudnák még hasznosabban, hatékonyabban kezelni ezeket az eszközöket, tartalmakat.
  • Nagyon nehéz úgy az online alapú feladatvégzés, kutatás, hogy elképesztően lassú az iskola internetelérése. Hiába tudott minden tanuló saját tanulói laptopon dolgozni, ha saját mobil internetelérésemmel kellett megtámogatni azt a folyamatot, hogy egyáltalán (az egyébként nem nagy forgalmi adatot generáló WordPress oldal létrehozása) megvalósítható legyen.
  • Nagy öröm számomra, hogy olyan helyen dolgozom, ahol az iskola vezetése támogatja az ilyen jellegű projektek megvalósítását (is)!

Készülnek a weblapok

 



XIX. Deszki Maros Menti Fesztivál

Idén is megrendezésre került a Deszki Maros Menti Fesztivál, és az a megtiszteltetés ért, hogy újra részt vehettem a zsűri munkájában, szólóhangszer kategóriában. Zsűritársaim Pleskó Lajos a Szegedi Szimfonikus Zenekar klarinétművésze és Benedekfi István zongoraművész-zeneszerző voltak.

A zsűri

Ezen a délutánon 48 indulót hallgattunk meg, két korcsoportban. A tanulók nagyon ügyesek és jól felkészültek voltak és a verseny lehetővé tette több díj kiosztását is (megosztott helyezések), amely lehetőséggel örömmel éltünk.

A díjazottak

A szervezés idén is nagyon gördülékeny és kitűnő volt! Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Bene Ildikónak és munkatársainak, akik profin szervezték- és bonyolították le az idei rendezvényt is. Ez már a 19. alkalom, ami azért is nagyon kiemelkedő teljesítmény, hiszen Deszken nincs alapfokú művészetoktatás (remélhetőleg egyelőre).

Bene Ildikó (főszervező) és a zsűri




Agóra Partitúra

Újváriné Illés Mária kolléganőmmel felkérést kaptunk, hogy az Agóra Partitúra NKA pályázat keretében egy rendhagyó énekórát tartsunk, a szegedi Agórában, 70 általános iskolás korú tanulónak. Az óra különlegességét több tényezővel igyekeztünk biztosítani. Az egyik ilyen az volt, hogy minden gyereknek táblagépet adtunk a kezébe, előretelepített zenei szoftverekkel, interneteléréssel és mindezt „Gyermek módban” – erről a hasznos funkcióról egy későbbi bejegyzésben még írni fogok.

Illés Mária az óra első felében Gaetano Donizetti Don Pasquale háromfelvonásos vígoperáját mutatta be a tanulóknak sok zenével, érdekes információkkal. Az előadása lezárásaként egy Kahoot! teszttel „mérte” a tanulók frissen szerzett ismereteinek mértékét. Aki már használta a Kahoot-ot, tudja, hogy „működik”. Nagyon élvezték a gyerekek a versengést és pedagógusként jó volt látni a beérkező válaszok számlálójának pörgését és persze azt, hogy csak igen kevés rossz válasz születik.

Az óra második felét úgy kezdtük, hogy kicsit elszakadtunk a táblagépektől és bemelegítésként a későbbi feladatokra, tapsolással, kopogással, a combunkon tapsolva felelevenítettük a ritmusokkal kapcsolatos ismereteinket. Hasonló gyakorlattal folytattunk, de már a táblagépen kopogva teszteltük a ritmusolvasási képességünket a Rhythm Teacher alkalmazással.

Képtalálat a következőre: „rhythm teacher”

Mindezek csak előkészületei voltak annak, hogy komponáljunk a táblagépen. A Soundcamp, a Samsung Professional Audio technológiát használó hangrögzítő/szerkesztő alkalmazás, számos kiváló hangmintával dolgozó virtuális hangszerrel és további inspiráló lehetőségekkel. A maradék időben felvételeket készítettünk, szerkesztettük az előre telepített zenei anyagokat.

II. Oktatástervezési és Oktatás-Informatikai Konferencia 2017

Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáselméleti, Oktatástervezési és Módszertani Tudásközpontja 2017-ben megrendezi a II. Oktatástervezési és Oktatás-Informatikai Konferenciát, amelyre két előadást is elfogadtak, amiben érdekelt vagyok.

Janurik Mártával „A velünk született muzikalitás kibontakoztatása a digitális korban, az élményközpontú ének-zene oktatás eszközeivel” című előadást készítettük el, amelyet én fogok elmondani. Ebben az MTA által támogatott projektünk terveiről, első eredményeiről szeretnénk beszámolni. A saját prezentációm pedig a „Digitális kottát a felhőbe!” címet viseli, amelyben igyekszem közelebbről is áttekinteni a digitális oktatási tartalmak felhő szolgáltatásokban tárolhatóságának lehetőségeit, előnyeit, veszélyeit.

Aki tehát 2017. február 4-én Egerben jár, az Eszterházy Károly Egyetem, A épületében (3300 Eger, Eszterházy tér 1.) meghallgathatja mindkét előadást.

A többi prezentáció és plenáris előadás is nagyon izgalmasnak ígérkezik, a pontos program itt található.

A konferencia kiemelt témakörei:

oktatástervezési modellek
távoktatás
Personal Learning Environments (PLE)
IKT alapú innováció a tanulásszervezésben
tankönyv- és tananyagfejlesztés
digitális tananyagszerkesztés
Digitális Oktatási Stratégia
digitális kompetenciamodellek

 

 

Alföldy-Boruss Eszter Kurzus – Szeged 2016

Régóta terveztem már, hogy elhívom a „Szegedi Konziba” volt tanárnőmet: Alföldy-Boruss Esztert. Szerencsére már a tavasszal sikerült egy időpontot egyeztetnünk, ami az év elkezdése után van annyival, hogy mindenki át tudott állni a „nyári időszámításról”, de még a vizsgaidőszak előtt van. November 21-22-ére esett a választás.

Eszter bár nemrégiben tartott kurzust a Zeneakadémián, de akkor aktív résztvevők csak a ZAK-osok lehettek. Szerettem volna, ha növendékeimnek Szegeden nyílik lehetősége arra, hogy egy ilyen „kaliberű” fuvolista kurzusán játszhatnak – közülük többeknek ez az első kurzusélménye volt – és azt gondolom valóban fantasztikus ÉLMÉNY volt ez a két nap.

Az eddigi visszajelzésekből elmondható, hogy nem csak azok „kaptak” nagyon sokat, akik játszhattak, hanem a hallgatók és tanár kollégák is. Alföldy-Boruss Eszter személyisége, tapasztalata, tudása, muzikalitása magával ragadó és számomra példaértékű.

Külön öröm volt, hogy Varga Laura és Lass Zoltán növendékei mellett, Madarassy Rita tanárnő három növendékével is eljött a nyíregyházi konziból, akik közül egy 12-es tanuló játszott is.

Hiszem, hogy ez a két nagyon tartalmas nap, mindenki számára meghozza majd gyümölcsét (előbb vagy utóbb).

20161122_181749

A képen a szegedi fuvolatanszak (Greksa Hanna, Kulcsár Zsófi, Orosz Lili, Tóth Ildikó, Virág Anna, Domján Blanka, Horváth Noémi, Krcsméri Blanka,  Csernák Györgyi, Kristály Orsi, Szécsi Bea) Alföldy-Boruss Eszterrel.

I. Mobil eszközök az oktatásban konferencia

2016. november 11-12-én került megrendezésre Veszprémben az

I. Mobil eszközök az oktatásban konferencia, amelyen több mint 100 pedagógus vett részt.

cropped-header2

A plenáris előadásokon hallhattuk prof. Kárpáti Andrea (Képességfejlesztés és értékelés mobil infokommunikációs eszközökkel az esztétikai nevelésben ), prof. Molnár Gyöngyvér (eDia: technológiai eszközökkel támogatott értékelés az oktatásban) és prof. Csapó Benő (Az értékelésre alapozott differenciált fejlesztés lehetőségei: a mobil eszközök integrálása a pedagógiai folyamatokba) nagyon tanulságos, informatív és elgondolkodtató előadásait.

A plenáris előadások mellett 47 szekció előadás, egy interaktív workshop és egy könyvbemutató alkotta a konferencia programját.

A Tudományos programbizottság tagjai Fehér Péter, Námesztovszki Zsolt, Abonyi-Tóth Andor, Fodorné Tóth Krisztina, Kőrösné Mikis Márta, Aknai Dóra Orsolya és Czékmán Balázs voltak.

A szekciókból nehéz volt választani, mert számos nagyon érdekes előadás hangzott el, így „szörfözni” kellett a termek között. Ismét nagyon motiváló volt ennyi elhívatott pedagógust együtt látni, bár megjegyzendő, hogy a hasonló rendezvényeken járva számomra úgy tűnik, hogy ez a digitális pedagógiát preferáló közösség, a teljes pedagógustársadalomnak csak egy nagyon szűk rétege.

Az eddigi előadásaimtól eltérően, a gyakorlatban alkalmazható szoftverek és hardverek bemutatását egy elméleti témába ágyaztam bele. Előadásom címe: A MINŐSÍTÉSI RENDSZER POTENCIÁLIS REFORMHATÁSAI A HANGSZERES ZENEOKTATÁSRA ÉS TANÁRKÉPZÉSRE A DIGITÁLIS KOMPETENCIA TÜKRÉBEN.

Akinek a cím felkeltette érdeklődését, a hamarosan megjelenő tanulmánykötetben a többi mellett ezt is elolvashatja.

Külön köszönet illeti a szervezőket: Aknai Dóra Orsolya, Fehér Péter és Czékmán Balázs.

A konferencia részletes programja innen tölthető le.

Sajtóhír: Beharangozó

Veszprém TV híradás

 

 

 

 

 

 

SmartMusic=Smart(er)Music(ian)?

http://gradus.kefo.hu/index.php/gradus/article/view/258/274

A XXI. század a digitális forradalom és az első digitális nemzedék születésének a kora. A digitalizáció a zeneipart és a zeneoktatást is alapjaiban rengette meg. A Z generáció tagjai szinte az IKT eszközökkel a kezükben születtek, míg a digitális bevándorló tanárok digitális kompetenciája folyamatos fejlesztést igényel. A változó felhasználói igényeket a piacon található és egyre nagyobb számban megjelenő zenei-, kottázó- és zeneoktató szoftverek is igyekeznek kiszolgálni, olykor alakítani. Tanulmányomban a SmartMusic interaktív zeneoktató program rövid bemutatásának apropóján aktuális zenepedagógiai, módszertani kérdéseket kívánok felvetni, a jövő hangszeres zeneoktatásának egy lehetséges alternatíváját bemutatni.

« Older posts Newer posts »

© 2025 Szabó Norbert

Theme by Anders NorenUp ↑