Szabó Norbert

fuvolaművész, mesterpedagógus

Page 10 of 16

Szakmai nap – Szolnokon

2017-05-12 / / 0 Comments

„Digitális kompetencia fejlesztése a zeneművészeti szakoktatásban” címmel tarthattam egy előadás(sorozato)t a Szolnoki Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskolában, 2017. május 11-én.

A lehetőséget volt tanárnőmnek, Patkósné Dobos Irénnek, az iskola igazgatóhelyettesének és az iskola igazgatónőjének, Abonyi Katalinnak ezúton is nagyon köszönöm. Már a képzés programjának előkészítésekor kiderült számomra, hogy az iskola vezetése mennyire fontosnak tartja olyan képzés szervezését, amelyik nem csak elméleti-, hanem gyakorlatban is alkalmazható ismeretekkel szolgálhat a zeneoktató pedagógusok számára. A rendezvény létrejöttét a Oktatási Hivatal Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központja is támogatta.

Az elhangzott előadások: 

10.00-12.45

  • A minősítési rendszer potenciális reformhatásai a zeneoktatásra a digitális kompetencia tükrében
  • A digitális kotta, mint digitális tananyag

13.30 – 17.00

  • IKT eszközök alkalmazása a szolfézs oktatásban
  • A velünk született muzikalitás kibontakoztatása a digitális korban, az élményközpontú ének – zene oktatás eszközeivel
  • MuseScore – az ingyenes kottaszerkesztő program alkalmazásának lehetőségei

A szakmai nap mindenképpen sikeresnek nevezhető, hiszen 25 intézményből 61 pedagógus vett részt rajta. Az alábbiakban érdemesnek tartom felsorolni azoknak az intézményeknek a nevét, akik képviseltették magukat, egy vagy több kolléga részvételével.

  • Ádám Jenő Zeneiskola – Szolnok
  • Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola – Abony
  • Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola
  • Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium
  • Czifra György Alapfokú Művészeti Iskola – Örkény
  • Dánszentmiklósi Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
  • Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
  • Gyömrői Weöres Sándor Általános Iskola
  • Győrffy István Katolikus Általános Iskola – Karcag
  • JÁI Hábor Gabriella Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye
  • Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye
  • Kassai Úti Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – Szolnok
  • Kossuth Lajos Gimnázium – Tiszafüred
  • Kunráth Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Jászszentandrás
  • Laurus Művészeti Iskola – Szolnok
  • Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola
  • Mátray Gábor Általános Iskola – Nagykáta
  • Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
  • Palotásy János Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
  • Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Szolnok
  • Szolnoki Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola
  • Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Néptánc Alapfokú Művészeti Iskola
  • Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
  • Törökszentmiklósi Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola
  • Verseghy Ferenc Gimnázium – Szolnok

Igyekeztem olyan programot összeállítani, amelyből a zeneiskolai hangszeres és szolfézstanárok, valamint az általános iskolai és gimnáziumi ének-zene pedagógusok is új módszertani és tananyagfejlesztési ismereteket szerezhetnek, természetesen a digitális eszközök és tartalmak felhasználásával.
 



GVIDO 13.3 kétképernyős e-ink kottaolvasó

2017-05-06 / / 0 Comments
A hagyományos – alapvetően e-könyvek olvasásra fejlesztett – e-olvasók táborában megjelentek a digitális kotta megjelenítésére specializálódó eszközök. Ebben a bejegyzésben egy hamarosan piacra kerülő terméket szeretnék kicsit közelebbről bemutatni, ez pedig a GVIDO 13.3 kétképernyős e-ink kottaolvasó.
 
[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=209Y6cspMAA[/embedyt]

 

Nézzük a specifikációt:

Képernyő (Dual Screen): “Mobius”13.3 inch flexibilis e-papír kijelző “Carta e-paper technology” (E Ink Corporation)

Touch Pen (Dual Screen): Elekromágneses indukciós érintőceruza (Wacom Co., Ltd. )

Érintőkapcsoló: Infravörös

Belső memória: 8 GB

Bővítés: microSD, Micro USB

Wifi: 802.11a/b/g/n (2.4GHz/5GHz)

Bluetooth

Beépített lithium-ionos akkumulátor

Méret: 482 X 310 X 6.05 mm

Súly: 660 g

Kiegészítők: GVIDO lapozópedál (kábeles és bábel nélküli használat), Bőrtok (Somes Saddle Co., Ltd.), Ceruza

 

 

Az új Gvido (nevét Guido D’Arezzo után kapta), egy olyan kottamegjelenítő eszköz, amely két 13,3 hüvelykes E Ink Carta képernyőt egy csuklópánttal köt össze, így a készülék úgy használható, mint egy igazi összecsukható papíralapú kotta. Mindkét képernyő felbontása 1200 x 1600, amin van egy WACOM réteg, ami lehetővé teszi, hogy a megjelenített (egyelőre pdf kiterjesztésű) kotta a ceruza segítségével jegyzetekkel ellátható legyen.
A kottákat a 8GB belső memóriában tárolhatjuk, ami az SD kártya foglalatnak köszönhetően további 32 GB-tal megtoldható. Ha már a csatlakozásokról beszélünk, a WIFI segítségével az interneten keresztül új Gvido zeneboltból is tudunk kottákat letölteni (ez a bolt hamarosan megnyit). A Bluetooth csatlakozásnak köszönhetően lehetőség van lapozópedál használatára. Erre a célra Gvido kifejlesztett egy saját pedált, amit Bluetooth vagy USB Micro USB-kábellel is tudunk csatlakoztatni. Az USB kapcsolat főleg akkor lehet hasznos, ha több ilyen eszköz működik egy helyiségben, mert a párhuzamos aktív Bluetooth kapcsolatok esetleg zavarhatják egymást.

A Gvido csak a PDF formátum megjelenítését támogatja, így nem képesek olvasni EPUB vagy bármilyen más e-book formátumú fájlokat.

A Gvido megjelenésének dátuma 2017. szeptember 20.

A Gvido tervezett kiskereskedelmi ára várhatóan 1600$ lesz (kb. 450.000 Ft).

 



III. Innovatív Pedagógus Konferencia – Miskolc

2017-05-06 / / 0 Comments

2017. április 29-én, szombaton rendezték meg a III. Innovatív Pedagógus Konferenciát Miskolcon, amelynek házigazdája a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon volt.

A 09:30-kor kezdődő megnyitó után három előadást láthattunk. Az első Nádori Gergely, „Digitális iskola az AKG-ban” filmvetítéssel egybekötött prezentációja volt. A második Setényi János „A digitális tanulás új modelljei”, a harmadik pedig Tar József „Digitális majális – együtt a digitális pedagógiáért” címmel hangzott el. Úgy gondolom, hogy mindhárom téma nagyon érdekes és gondolatébresztő volt.

Ezután további előadások és műhelymunkák következtek. A szokott módon az az érzésem volt, hogy milyen jó lenne osztódni, mert a párhuzamosan folyó programok mindegyikén részt szerettem volna venni.

Előadások—Jó gyakorlatok
Kiss Mónika – Skultéty Zoltánné: Az eTwinning program
Zsigó Zsolt – Milyen messze van Washington Gyulaházától?

Tóth Éva: Minősített eTwinning projekt szakiskolában
Skultéty Zoltánné: Kórházsuli
Szabó Norbert: Edutainment az ének-zene oktatásban

Tóth Zsuzsanna: A miskolci zsidóság emlékei (IWalk, tabletes városnézés bemutatása)
Tar József: Digitális tartalmak, tanulói együttműködések az esti tagozaton és a felnőtt-képzésben
Zsigó Zsolt: Kétségbeesett próbálkozásaim fizika és természetismeret órákon

Műhelymunkák
Bosányi Éva: Learningapps az alsó tagozatos magyarórákon
Nemes-Nagy Erika: Kiterjesztett valóság, virtuális valóság
Tarczal Márta Edit: Sway készítése tanárszemmel, diákszemmel
Tarné Éder Marianna: Gyerekek IKT eszközökkel támogatott projektekben
Szabó Imre: Játékos tanulás Smart Notebook-kal
Kőteleki Andrea Éva: Kódolás a teknőckerttől a micro:bit-ig
Horváth László: Geogebra használata a matematika órán
Benedekné Fekete Hajnalka: Történetek kódolva-ScratchJr a kisiskolában
Nemes-Nagy Erika: A 3D nyomtatás alapjai
Csaláné Böngyik Edit: Mobilozni órán? –mobilapplikációk
Tusorné Fekete Éva: Online és offline tanulói visszajelzések és értékelés
Gecsei Éva: MIXTÚRA, avagy hogyan készítsünk oktatási segédanyagot OfficeMix segítsé-gével?
Tóth Lászlóné: OneNote kezdőknek
Tóth Anna: Játszani jó!-játékok a tanulás szolgálatában
Klacsákné Tóth Ágota: OneNote, mint tanulásszervező alkalmazás
Novák Károly: Yammer, a biztonságos közösségi oldal
Bíró Judit: A tablettel/okostelefonnal támogatott tanulás tapasztalatai 3-4.osztályban
Kőteleki Andrea Éva: Micro:bit
Németh Mónika: Digitális történetmesélés

 

Ilyen bőséges programban előadásom az ebéd utáni szekcióban kapott helyet. Megtisztelve éreztem magam, mert 12 tanító és énektanár kolléga regisztrált 45 perces előadásomra. Igyekeztem minél több énekórán felhasználható hasznos alkalmazást, programot és weboldalt bemutatni. A prezentáció utolsó 10 percében bemutattam a készülő applikációnkat a Zeneszigetet.

A szervezés fantasztikus volt, amelyhez szívből gratulálok Skultéty Katinak és minden szervezőnek!




Zenepedagógiai konferencia Debrecenben

2017-04-13 / / 0 Comments

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, a DE Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programja és a Jövő Művészetéért Alapítvány tudományos konferenciát szervezett 2017. április 7-én, pénteken a zenetanárképzés 50 éves évfordulója alkalmából. A konferencia központi témája a zenepedagógia múltja, jelene és jövője volt.

 

Az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport tagjainak, összesen hat előadása került sor ez alkalommal. Ezek közül három, a projektünk témakörében:

 

Janurik Márta-Józsa Krisztián: Miért fontos az ének-zene oktatás megújulása?

Surján Noémi-Mucsi Gergő-Bubla Bence-Pethő Villő: Ritmikai fejlesztés az iskolai énekórákon

 

Szabó Norbert-Janurik Márta: Digitális eszközök az ének-zene oktatásban

 

A másik három prezentáció, az előadók saját kutatási területéről hangoztak el:

Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben 

Buzás Zsuzsa: A szemmozgáskövetéses vizsgálatok jelentősége a kottaolvasási képesség megismerésében

Szabó Norbert: A minősítési rendszer potenciális reformhatásai a hangszeres zeneoktatásra és
tanárképzésre a digitális kompetencia tükrében

Kilenc szekcióban, összesen 44 előadás hangzott el a nap folyamán. A három párhuzamos szekció miatt csak az alábbi prezentációkat tudtam megtekinteni:

Gyovai Ágnes: A tankönyv szerepe a tanítás-tanulás folyamatában. Kérdőíves felmérés pedagógusok
körében a NAT 2012 első osztályos énekkönyvek tankönyvhasználatához

Geréné Kristóf Katalin – Deszpot Gabriella: Mit tanulhat egy mai zenepedagógus 30-40 évvel ezelőtti órajegyzetekből? Forráselemzés, szövegpreparálás a Kokas-hagyatékban

Tokodi Gábor: A 18. századi mandora kéziratok jelentősége a klasszikus gitár repertoárjának szélesítésében

Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben

Szirányi Borbála: Kreatív énekes-mozgásos játékok az általános zenei készségek és képességek fejlesztésére 

Deszpot Gabriella: Az élményalapú zenepedagógus-képzés munkamódszerei és fejlesztésének lehetőségei

Erdős Ákos:  Mit? Miért? Hogyan? Kérdések az iskolai és amatőr hangképzésről

Dragony Gábor: A népzeneoktatás múltjáról és jelenéről a művészeti nevelés tükrében

Vass Éva-Deszpot Gabriella: A teljes figyelem és a flow-élmény a gyermekeknél a Kokas-pedagógiában

Bandi Szabolcs: Személyiségbe kódolt szorongás: a zenei személyiség és a zenészek szorongásának
viszonyáról

Anélkül, hogy részletesen kitérnék az előadásokra egy szubjektív megjegyzés kívánkozik ki belőlem, amit a témaválasztások és az előadók „attitűdje” érlelt meg bennem.

Több előadás is konkrét, osztályteremben folyó zenei fejlesztésekről-, Kodály módszerről- és Kokas Klára fejlesztési programjáról és munkásságáról szóltak. Tapintható volt az szerzők/előadók elhivatottsága, téma iránti elkötelezettsége, ami természetszerűleg általában magával szokta ragadni a hallgatóságot (ahogyan azt tette most velem is). Újra csak az – a régen motoszkáló – gondolat erősödött tovább bennem, hogy bár nagyon fontos a módszertani eszköztár folyamatos bővítése, fontosak a kutatási eredmények és azok implementációja, ha nincs transzformátor (azaz olyan tanár szemilyéség), aki a maga felkészültségével, tapasztalatával, motivációjával, összeségében hiteles elhivatottságával átadná az elsajátítandó ismereteket, MINDEN HIÁBA. Ha a tanárképzés nem tud ilyen transzformátorokat „kitermelni”, az közvetetten sajnos hozzájárulhat a zeneoktatás jelenlegi válságának tovább mélyüléséhez. A zenetanár képzésben talán érdemes lépéseket tenni annak érdekében, hogy a pedagógia tárgyak azon része, amelyek konkrétan a zenepedagógiára vonatkozóak, azok jobban legyenek specializálva, hogy a pedagógus pályára való alkalmasság bemeneti mérése (annak nyomonkövetése) megvalósulhasson és ezek eredményeként a diplomát szerző zenepedagógusok tudásának színvonala emelkedhessen. Úgy vélem, hogy a szűken szakmánkhoz kötődő élethosszig tartó tanulásunkat ebben az időszakban lehetne igazán megalapozni, kialakítani azt az attitűdöt, amivel képesek leszünk hivatásunk egyre magasabb szinten való gyakorlására.

Ez után a kis kitérő után visszatérve a konferenciához…

Bízom benne, hogy születik egy részletes konferenciabeszámoló, mert igazán izgalmas és értékes előadások és témafelvetések hangoztak el. Sajnos az általam hallgatott szekciók végén nagyon kevés idő maradt a megbeszélésre, aminek elsődleges oka az volt, hogy az előadók nehezen tudták tartani a 15+5 perces rendelkezésre álló időt, pedig jó lett volna, ha a gondolatébresztő előadásokat, tartalmas szakmai megbeszélések követhették volna.

A szervezőknek szívből gratulálok, hogy ilyen tartalmas és színes programot állítottak össze!




Digitális Témahét 2017 – A Vántus Konziban

2017-04-12 / / 0 Comments

Az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumban idén is úgy döntöttünk, hogy „benevezünk” a Digitális Témahét programjába egy projekttel. A tavalyi tapasztalatokkal gyarapodva, már több kolléga együttműködésével vágtunk bele a tervezésbe, szervezésbe. Sokat gondolkodtunk azon, hogy az idén milyen témával tudnánk előrukkolni, ami egyrészt diákjainkat minél inkább motiválja, másrészt a digitális eszközök használata is hangsúlyosan megjelenik benne. Végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy a projektünknek ezt a címet adjuk:

PROMOTE YOURSELF!

Sajnos (vagy nem sajnos, ezt döntse el ki-ki maga) a klasszikus és úgynevezett könnyűzenét játszó zenészek, előadók sok esetben arra kényszerülnek, hogy „maguk találják ki magukat”, menedzseljék produkcióikat a jó CV elkészítésétől egy koncert lebonyolításáig. Szerettünk volna ezzel a projekttel tanulóinknak egy „kezdőlökést” adni ahhoz, hogy a digitális portfóliójukat már középiskolásként útjára indítsák, ami jó alapot jelenthet későbbi sikeres szakmai életük megalapozásához. Öt tantárgyat vontunk bele a munkába:

  • angol (minden évfolyam)
  • osztályfőnöki (minden évfolyam)
  • kulturális program és projektszervezés (9. évfolyam)
  • informatika (9. évfolyam)
  • élet- és pályatervezés (13. évfolyam)

Mi történt? Milyen produktumok jöttek létre a kb. két hét alatt?

  1. Az osztályfőnöki és angol órán elkészültek és magyar és angol nyelvű bemutatkozó szövegek, fotók, videók.
  2. A tanulók megismerkedtek neves előadóművészek webes portfólióival, online megjelenésével. Maguk is kutattak ilyen webhelyek után.
  3. Mindenki készített magáról egy angol és magyar nyelvű bemutatkozó szöveget.
  4. Mindenki készített egy saját WordPress weboldalt.
  5. Az iskola minden tanulója részt vett egy előadáson, ahol három előadóművész/tanár beszélt arról, hogy ő hogyan menedzseli magát és produkcióit és ebben milyen szerepet játszanak a digitális eszközök és online információmegosztó csatornák.

A projekt részletes leírása hamarosan elérhető lesz a weblapunkon is, de néhány saját tapasztalatomat szeretném most megosztani.

  • Először is nagyon üdvözlendőnek tartom, hogy ilyen tárgyak megjelentek a zenészek képzésében, mint élet- és pályatervezés vagy projekttervezés és projektmenedzsment. Igaz, hogy ezeket csak egy évig tanulják, de legalább találkoznak ezekkel a fogalmakkal, megszereznek a témában alapvető ismereteket.
  • Amit nagyon sajnálatosnak tartok, az egyrészt az informatika órák heti óraszáma, másrészt az, hogy a négy évből csak egy évig tanulják ezt a tárgyat. TUDOM!!!! „Így is leterheltek a gyerekek” stb. Mégis! Kicsit elkeseredetten tapasztaltam, hogy azok a gyerekek (is) akiket a folyosón látok (nem kevésszer) telefon nyomkodni, mennyire tájékozatlanok abból a szempontból, hogy zenész tanulóként hogyan tudnák még hasznosabban, hatékonyabban kezelni ezeket az eszközöket, tartalmakat.
  • Nagyon nehéz úgy az online alapú feladatvégzés, kutatás, hogy elképesztően lassú az iskola internetelérése. Hiába tudott minden tanuló saját tanulói laptopon dolgozni, ha saját mobil internetelérésemmel kellett megtámogatni azt a folyamatot, hogy egyáltalán (az egyébként nem nagy forgalmi adatot generáló WordPress oldal létrehozása) megvalósítható legyen.
  • Nagy öröm számomra, hogy olyan helyen dolgozom, ahol az iskola vezetése támogatja az ilyen jellegű projektek megvalósítását (is)!

Készülnek a weblapok

 



XIX. Deszki Maros Menti Fesztivál

2017-03-24 / / 0 Comments

Idén is megrendezésre került a Deszki Maros Menti Fesztivál, és az a megtiszteltetés ért, hogy újra részt vehettem a zsűri munkájában, szólóhangszer kategóriában. Zsűritársaim Pleskó Lajos a Szegedi Szimfonikus Zenekar klarinétművésze és Benedekfi István zongoraművész-zeneszerző voltak.

A zsűri

Ezen a délutánon 48 indulót hallgattunk meg, két korcsoportban. A tanulók nagyon ügyesek és jól felkészültek voltak és a verseny lehetővé tette több díj kiosztását is (megosztott helyezések), amely lehetőséggel örömmel éltünk.

A díjazottak

A szervezés idén is nagyon gördülékeny és kitűnő volt! Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Bene Ildikónak és munkatársainak, akik profin szervezték- és bonyolították le az idei rendezvényt is. Ez már a 19. alkalom, ami azért is nagyon kiemelkedő teljesítmény, hiszen Deszken nincs alapfokú művészetoktatás (remélhetőleg egyelőre).

Bene Ildikó (főszervező) és a zsűri




Előadás a IX. Tavaszi Gitártalálkozón

2017-03-11 / / 0 Comments

Idén már kilencedik alkalommal került megrendezésre a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium Művészeti Iskolájának köszönhetően a Tavaszi Gitártalálkozó, amelynek kezdetben a Dél-alföldi régió gitárosainak összefogása volt a célja, ez alkalommal azonban ezen kereteket kinőve az ország más régióinak gitáros palántáit is fogadják a szervezők.

Ennek a rendezvénynek az egyik kísérő eseményére kaptam felkérést, hogy tartsak egy előadást a digitális eszközök felhasználásának lehetőségeiről a zeneoktatásban.

A szervezők kérésére előadásomat a digitális kotta témakörre fókuszáltam. A közönség soraiban egyaránt helyet foglaltak tanulók, tanárok és szülők. Az elméleti részt, eszközök bemutatása egészítette ki. Különböző hardveres konfigurációkon demonstráltam az előadásban említett applikációk lehetőségeit.

Előadás Szeged város ének-zene tanárainak

2017-03-10 / / 0 Comments

Popovicsné Molnár Andrea beszámolója:

2017. március 10-én Szabó Norbert tartott interaktív előadást Szeged város ének-zene tanárainak A velünk született muzikalitás kibontakoztatása a digitális korban, az élményközpontú oktatás eszközeivel címmel. Terrel H. Bell gondolatát idézte indításként, miszerint „három dolog van, amit az oktatásban hangsúlyoznunk kell: Az első a motiváció, a második a motiváció, a harmadik a motiváció.” Egy elhivatott tanár folyamatosan arra törekszik, hogy módszertani kultúráját gazdagítsa, a tanulók érdeklődését változatos munkaformákkal folyamatosan fenntartsa. Az oktatás-nevelés folyamatában az ének-zene oktatásnak nagyon fontos szerepet kellene betöltenie, hiszen ennek keretén belül ápoljuk hagyományainkat, megőrizzük értékeinket, kialakítjuk a különböző kultúrák iránti nyitottságot. Az órai tevékenységek során a tanulók személyes élményekhez juthatnak, s felfedezhetik az alkotás örömét. Az alkotó típusú tevékenységek segítségével a tanulók akarati, alkotó-alakító cselekvőképessége sokat fejlődhet, alakul esztétikai szemléletük, kommunikációs képességük. Az érzelmi intelligencia fejlesztése központi szerepet tölthet be. Vesszőparipám, hogy a jól megtartott énekóra a készségek fejlesztésében élenjáró lehet. Erre igazán tudna építeni a többi műveltségi terület is, valamint itt megtörténik az önálló tanulás képességeinek a megalapozása is, hiszen olyan alapkészségeket fejlesztünk, ami minden területen hasznosítható. A hatékony tanulás alapfeltétele a motiváltság. Az iskolában a személyiségfejlesztés lényeges feladata lenne kialakítania tanulókban egy belső motivációs bázist is. Ennek elengedhetetlen feltétele lenne mindenekelőtt a diákok tanuláshoz fűződő viszonyának a megváltoztatása. Mindezt próbáljuk olyan módon elérni, hogy az órákon változatos, hangulatos, de didaktikai szempontból is hasznos feladatokkal mozgassuk meg a tanulókat. A mai, gyorsan fejlődő világban nekünk, pedagógusoknak is nyitnunk kell, s ehhez adott ez az előadás, foglalkozás óriási segítséget. Hiszen azt mindannyian látjuk, tapasztaljuk, hogy a fiatalok idejük zömét a digitális eszközökkel töltik, legyen az számítógép vagy mobiltelefon. Ne csak a negatívumait keressük mindennek, hanem lássuk meg a bennük rejlő pozitívumokat is, építsünk rájuk. Alkalmazzuk ezeket az eszközöket, applikációkat motivációs eszközként. Így jött létre az a kutatócsoport is, melynek egyik hajtómotorja az előadónk, Szabó Norbert. Számos már meglévő digitális programot mutatott be nekünk. Ezeket mi felnőttek is nagyon élveztük, játszottunk, versenyeztünk, közben tanultunk, ismereteinket frissítettük fel. Ezek alapján el tudjuk képzelni, hogy tanítványainkra milyen ösztönzően hathatnak ezek a programok. A motivált munkavégzés pedig hatékonyabb eredményeket is szül. Végezetül megismerkedhettünk a saját fejlesztésű „Kalandok Zeneszigeten” elnevezésű szoftverrel. Nagyon látványos, változatos feladatokat ismerhettünk meg, melyek a tanulók érdeklődését minden bizonnyal felkeltik. Minden jelen lévő kolléga érdeklődését felkeltette ez az új lehetőség. Köszönet az élményközpontú előadásért!

Agóra Partitúra

2017-03-03 / / 0 Comments

Újváriné Illés Mária kolléganőmmel felkérést kaptunk, hogy az Agóra Partitúra NKA pályázat keretében egy rendhagyó énekórát tartsunk, a szegedi Agórában, 70 általános iskolás korú tanulónak. Az óra különlegességét több tényezővel igyekeztünk biztosítani. Az egyik ilyen az volt, hogy minden gyereknek táblagépet adtunk a kezébe, előretelepített zenei szoftverekkel, interneteléréssel és mindezt „Gyermek módban” – erről a hasznos funkcióról egy későbbi bejegyzésben még írni fogok.

Illés Mária az óra első felében Gaetano Donizetti Don Pasquale háromfelvonásos vígoperáját mutatta be a tanulóknak sok zenével, érdekes információkkal. Az előadása lezárásaként egy Kahoot! teszttel „mérte” a tanulók frissen szerzett ismereteinek mértékét. Aki már használta a Kahoot-ot, tudja, hogy „működik”. Nagyon élvezték a gyerekek a versengést és pedagógusként jó volt látni a beérkező válaszok számlálójának pörgését és persze azt, hogy csak igen kevés rossz válasz születik.

Az óra második felét úgy kezdtük, hogy kicsit elszakadtunk a táblagépektől és bemelegítésként a későbbi feladatokra, tapsolással, kopogással, a combunkon tapsolva felelevenítettük a ritmusokkal kapcsolatos ismereteinket. Hasonló gyakorlattal folytattunk, de már a táblagépen kopogva teszteltük a ritmusolvasási képességünket a Rhythm Teacher alkalmazással.

Képtalálat a következőre: „rhythm teacher”

Mindezek csak előkészületei voltak annak, hogy komponáljunk a táblagépen. A Soundcamp, a Samsung Professional Audio technológiát használó hangrögzítő/szerkesztő alkalmazás, számos kiváló hangmintával dolgozó virtuális hangszerrel és további inspiráló lehetőségekkel. A maradék időben felvételeket készítettünk, szerkesztettük az előre telepített zenei anyagokat.

« Older posts Newer posts »

© 2024 Szabó Norbert

Theme by Anders Noren — Up ↑